Amikor Einstein az amerikai egyetemeken tartott előadást, a visszatérő kérdés, amit a diákok leginkább feltettek neki: Hiszel Istenben?

És ő mindig azt válaszolta: Én hiszek Spinoza Istenében.

Baruch de Spinoza holland filozófus volt, akit a 17 századi filozófia egyik nagy racionalistájának tartottak a Descartes mellett.

„Isten azt mondaná:

Hagyd abba az imádkozást.
Azt akarom, hogy elmenj a világba és élvezd az életed. Szeretném, ha énekelnél, szórakoznál és élveznéd mindazt, amit neked készítettem.

Ne menj többé be azokba a sötét, hideg templomokba, amelyeket magadnak építettél, és mondd, hogy ők az én házam. A házam a hegyekben van, erdőben, folyókon, tavakon, strandokon. Ott lakom és ott kifejezem a szeretetemet irántad.

Ne engem okolj többé a nyomorult életedért, soha nem mondtam, hogy bármi bajod van, vagy hogy bűnös vagy, vagy hogy a szexualitásod rossz dolog. A szex olyan ajándék, amit adtam neked, és amivel kifejezheted a szereteted, az extázisod, az örömöd. Tehát ne engem hibáztass mindenért, amit elhitettek veled.

Hagyd abba az állítólagos szentírások olvasását, amiknek semmi közük hozzám. Ha nem tudsz olvasni napfelkeltében, tájban, barátaid tekintetében, fiad szemében… ➤ könyvben nem találsz meg!

Ne kérdezd többé, hogy „megmondod, hogyan végezzem a munkámat?” Ne félj tőlem ennyire. Nem ítélkezem feletted, nem kritizállak, nem dühöngök, nem zavarlak. Tiszta szerelem vagyok.

Ne kérj többé bocsánatot, nincs mit megbocsátanod. Ha én teremtettelek téged… Szenvedélyekkel, korlátokkal, örömökkel, érzésekkel, szükségletekkel, következetlenségekkel… szabad akarattal. Hogy hibáztassalak, ha válaszolsz valamire, amit beléd raktam? Hogyan büntethetnélek azért, mert olyan vagy, amilyen vagy, ha én teremtettelek? Gondolod, hogy létrehozhatnék egy helyet, ahol elégethetem az összes gyerekemet, akik az örökkévalóság végéig rosszul viselkednek? Milyen isten tenne ilyet?

Tiszteld a társaidat, és ne tedd azt, amit nem akarsz magadnak. Csak annyit kérek, hogy figyelj oda az életedben, hogy az éberség legyen az útmutatód.

Szerelmeim, ez az élet nem próbatétel, nem útközbeni lépés, nem próba, és nem is a paradicsom előjátéka. Ez az élet az egyetlen dolog itt és most, és csak erre van szükséged.

Teljesen szabaddá tettelek, se díj, se büntetés, se bűn, se erény, senki nem hord jelzőt, senki nem vezet rekordot.

Teljesen szabadon teremthetsz az életedben. Mennyország vagy pokol.

Nem mondhatom el, hogy van-e valami az élet után, de adhatok egy tippet. Élj úgy, mintha nem lenne. Mintha ez lenne az egyetlen esélyed, hogy élvezd, szeresd, létezz.

Tehát, ha utána nincs semmi, akkor élvezni fogod a lehetőséget, amit adtam neked. És ha van, biztos lehetsz benne, hogy nem kérdezem meg, hogy helyesen vagy rosszul viselkedtél-e, megkérdezem. Tetszett? Jól érezted magad? Neked mi tetszett a legjobban? Mit tanultál?

Ne higgy többé bennem; a hit feltételezés, találgatás, képzelgés. Nem akarom, hogy higgy bennem, hanem azt akarom, hogy higgy benned. Azt akarom, hogy érezz engem benned, amikor megcsókolod a szeretteidet, amikor betakarod a kislányodat, amikor simogatod a kutyádat, amikor fürdőzöl a tengerben.

Ne dicsérj többé, szerinted milyen egomániás isten vagyok?
Unatkozom, hogy dicsérnek. Belefáradtam, hogy köszönetet mondjak. Hálásnak érzed magad? Bizonyítsd be azzal, hogy törődsz magaddal, az egészségeddel, a kapcsolataiddal, a világgal. Fejezd ki az örömöd! Így kell dicsérni engem.

Hagyd abba a dolgok bonyolítását, és papagájként ismételd meg, amit rólam tanítottak.

Mire kellenek még több csodák? Mennyi magyarázat?

Csak az biztos, hogy itt vagy, hogy élsz, hogy ez a világ tele van csodákkal.”

(Spinoza)

“Útálom az egész emberiséget! Az állatok, a természet elviselhető egyedül a számomra.”

A saját gyermekkor egyedi történetének érzelmi felfedezésére nem csupán a lelki betegségek elkerülése vagy az azokból való gyógyulás miatt van szükség, hanem azért is, hogy mi magunk ne váljunk elnyomó, narcisztikus, másokat megvető és hibáztató személyiséggé. A nacionalizmus, a fasizmus és az idegengyűlölet nem egyéb, mint menekülés az egykor átélt megvetés elől egy ideológiává emelt, programszerű embermegvetésbe.

Ám ha valaki képes tudatosan átélni, hogy mások hogyan manipulálták vagy használták ki, milyen sérülések érték s ez milyen bosszút, megtorlás iránti vágyat keltett benne, akkor megtanulja átérezni mások szenvedéseit, gyorsabban átlát a manipulációkon és nem lesz többé befolyásolható, hiszékeny a demagóg uszításra.

A gyűlölet ellen nem lehet érvekkel harcolni, az eredetét kell megtalálni, és fel kell oldani. Ez a közös jövőnk emberibb arcának a képe. Az emberek rettegnek meglátni mi történt valójában a múltjukban, az illúziók mögé bújva elviselhetőbbnek tűnik szinte minden bántalmazottnak mint az érzés, hogy akihez a legjobban kötődött, nem szerette őt, kihasználta, verte, magára hagyta. A legkegyetlenebb bánásmódot is képes elnyomni az ember magában, eközben rémálmok, testi betegségek gyötrik…

A (belső)gyermek iránti tisztelet a lelki fejlődésünk záloga.

Ezt a kijelentést az emberi lélektannal foglalkozó szakemberek könyvei, tanulmányai bizonyítják, és nem kevés bátorság részükről, mert a társadalom gondolat sodrásával ellentétes tényeket állítanak.

Azért mert a félelem globális pandémiává vált. Hogyan? Mert tökéletesen képesek vagyunk átvenni más emberek érzelmeit, a legkisebb változást is észleljük a másikban: hangszínének-, lejtésének változását, modulálását, a teste befeszülését, válla, gerince tartásáról…

Ez egy sajátos nyelvezet, amit már kiskorunktól kezdve ismerünk. Ha az édesanya szíve hevesen ver, mert épp stresszt él át, és eközben a kezében tartja a babát, a csecsemő pulzusa is megnő, az anya dübörgő szívéből továbbított üzenet veszélyt jelez, és a baba válasz nélkül reagál.

Ez a képességünk (azonosulásunk) egy életen át megmarad. Vagyis ha a barátnő, férj, feleség, munkatárs stb. stresszes, nagy valószínűséggel te is befeszülsz. Fertőző ez az állapot. Nem is kell azonos térben lenni hozzá, a digitális információ fertőz. A felnőttek háromnegyedének van okos telefonja, tehát 24 órán keresztül kapjuk a stressz-, feszültség dózist, ezen felül az angol az elfogadott világnyelv, tehát mint egy globális faluban rezonál és felerősödik a félelem több milliárd emberben.

A lista hossza amitől félhetünk végtelen… Háborús készülődés, manőverek, atomrobbantásos kísérletek, gyülekező rasszisták, más vallású hitetlenek csoportja, égő-pusztuló erdők, menekülő állatok, migránsok autós vagy gyalogos tömege, mérgező vegyi anyagok, ragadozó, gyilkoló kapitalizmus, kábítószer túladagolás…

Ennyi őrületre természetes reakció az elhidegülés szinte mindentől, az érdektelenség, az érzelmi hibernáció. De az ember lelke éhezik, vágyik a közös nevezőre, az egymás tekintetében való megmerítkezésre, a testből áramló energia fürdőre, nem helyettesíti ezt a maroktelefon, a lájkok özöne.

A meghittség ha kiveszik egy családból, baráti körből, az egyén védtelenül bolyong az éterben, az életében. A menekülés a magány elől leginkább pótszerek fele történik, de ez nem a jó irány. Onnan tudható, hogy energia vesztés történik egy szituációban, hogy a test éhséggel reagál szinte azonnal.

Miközben írom e sorokat, másfél liter vizet iszom, kezeléseken is elengedhetetlen a víz. A másik lelki táplálék az óriás levegővétel, tartás-adás, ami szintén nem az elsők közt jut eszünkbe ösztönösen. Ezekre tanítani, emlékeztetni kell magunkat és egymást.

A politikai manipuláció, a hatalom onnan származik egyes emberek kezében, hogy ismerik ezt a jelenséget, és vissza is élnek a tudásával. Senki sem születik gonosznak, de hordozza az erre való hajlamot. A szülői környezet hozzájárul a felerősödéséhez, de a felnőtt létállapot felelőssége tudatosítani és kézben tartani az érzelmek irányát és amplitúdóját, valamint a következő generációk érdekében is tudatosítani a háttérből minket érő manipulációk erejét, csökkentve ezzel a hatását.