A kötődési rendszer hatása a teljes életre vonatkozik, de a termékenységre különösen. A fiatal nő, aki eljött stressz-kezelésre, a harmincas évei elején jár.

Ha valaki egész gyerekkorát veszélyben töltötte, a biztonságra való törekvése mindennél előbbre való lesz. Sokan maradnak egyedül, de akik párban élnek azoknak sem könnyű megküzdeniük a problémáikkal. Az egyik ilyen lehet a meddőség.

A legtöbb meddő párnál megfigyelték, hogy alacsony érzelmi hőfokon üzemel a két ember, a biztonságra törekednek, ezért a nagy szenvedélyektől tartózkodnak. A nő szinte mindent elkövet, hogy “szürke” legyen, ha még kifejezetten jók is az adottságai, a súlyos önértékelési zavara nem engedi a tetszeni akarást. A legfontosabb kezelés ilyenkor a nőben felébreszteni a szunnyadót.

Traumatizáltak körében a vetélések száma is kétszer gyakoribb. A trauma egy átok, ami alól feloldozást kell nyerni. Mi is a hatása a traumának? Többek között a stresszhormonok megváltozása, mert ezek gátolják a későbbi teherbeesést.

Olyan veszteség éri a gyermeket amire nincs lelkileg felkészülve, ezáltal megnő a stresszhormon szintje hiszen veszélyben van, módosulni fog a stresszrendszere, egyrészt lecsökken a kortizol nevű hormon szint, másrészt folyamatosan magas lesz az agyban termelődő, és a méh falában is jelen lévő CRH stresszhormon. Ha a nő mégis teherbe esik, ez a CRH vetélést okozhat.

Úgy érzékeli a rendszer, hogy odakint szörnyű világ uralkodik, most nem szabad szülni.

A trauma alól való felszabadulás módját meg kell találni, mert ha nem sikerül akkor az egész élet a hadakozásról, a traumatizált belső szörnyeiről, vagyis az anyjával és az apjával való vívódásáról fog szólni.

Az önismereti munkának nem csak a szégyellnivaló dolgokat szükséges feltárnia, illetve az anyával szemben érzett rejtett haragot, vagy a férfi dominancia iránt érzett irigységet, gyűlöletet, hanem a stresszel való megküzdést is megtanítja az embernek.