A legnagyobb probléma mikor az emberi értelem veszekszik az érzésekkel, kialakul a kognitív disszonancia, az ember önmaga legnagyobb ellenségévé válik, hisz ami támogathatná a döntéseiben azok az érzései, vágyai, neki mi lenne a legjobb.
A rendszerben (az ember teste, lelke, pszichéje) káosz keletkezik, megbetegítő hatású. Hogy ez mennyire igaz majd minden emberre a világ jelenlegi állapota mutatja. A kisgyermek első 2 éve alatt meghatározó ereje van annak, mennyi érzelmi támogatást kap. Ha ez adott, törődnek vele, szoptatja az anya, testi közelségben lehet, a rendszert támogató stabilitás, biztonság jön létre a gyermekben.
Más vetülete is van, úgy értem mélyebb, a családi karma is megmutatkozik, ha valaki tudatában van, mennyire fontos az összhang (gondolkodás, érzelem, tett), meg képes tisztítani a családi rendszert, ami szintén kivetül a világba, és egészségesebb képet fogunk látni idővel.
A mai helyzet, a bezártság, a többé nem lehet oda menekülni ahova eddig egy lehetőség arra, hogy szétnézzen az ember önmagában. Mik azok az önhazugságok amik elől kívül kereste a megoldást eddig. Ez a nehezebb irány, mert semmi sem marad észrevétlen. Kik és mikor bántották, mikor volt igazán magára hagyva akkor amikor kiszolgáltatott állapotában csak úgy élhette túl azokat a hónapokat, éveket ha megtagadja a saját érzéseit, és azokban kezd el hinni akik miatt erre kényszerül…
Na ezért ez az ébredéshez vezető egyetlen út. Mert a végén önmagát találja mindenki.