Esettan: Harmincas hölgy, matematikus-közgazdász, társ nélkül. Munkamániásnak, maximalistának vallja magát. Ezek a dolgok úgy függnek össze, hogy ő maga mesélte: a beosztottjai vaslédinek hívják, a kollegái kerülik. De sajnos a pasik is.
Ő maga jött rá mikor eljött hozzám fél éve, hogy valószínű azért nem szeretne családot, gyereket, mert meg kellene vernie, hogy normálisan nevelődjön, de ő nem szeretné ezt. Először azt hittem viccel, kérdeztem nem szokott facebookozni, netezni, ahol már folyik a lélekgyógyászat, és szembejön elkerülhetetlenül, hogyan kell gyereket nevelni? Azt mondta nem ér rá ilyesmire.
Itt komolyan vettem a veréses megjegyzését. Jöttek a tesztelések: kik milyen mértékben voltak felelősök a nevelése során. Kiderült nem volt senki, aki ne pofozta volna. Hajtépés, vonalzóval verések… Ha tanult azért, ha nem akkor pedig azért. Emlékezett mindenre, és pont amiatt, mert ő úgy gondolta ezek kellettek hozzá, hogy belőle az legyen aki ma itt ül velem szemben. És nincs igaza?!
Most pedig egy másik tanulmány: az amigdala funkciója az ő esetében is számos esetben károsodott, mikor a fejlődése kapcsán ez az emberi agyban található szerv a törzsfejlődés közben kialakult. Nem ér véget az agy fejlődése a magzati korban, folytatódik a megszületés után is.
A neuropszichológusok szerint a limbikus rendszer sérülése magát a személyiséget is megváltoztatja. Vagyis nem az az ember lesz valakiből ha bántalmazottként növekszik, mintha nem. Passzivitás is kialakulhat, a kezdeményezések hiánya ha nem éri elég ösztönző hatás. De a sérült ember gátlástalanná is válhat, impulzív lesz, vagy apatikus, érzelmileg közönyös.
A frontális afázia például azt jelenti, hogy az illetőnél a beszéd programozásának zavara lép fel. Vagyis az sérül ami az emberi természet lényege.
Érthető a haragom ugye, mikor valaki a verést, ordibálást normálisnak gondolja gyermekek „edzésére”??
Az emóció (érzelem) latin eredetű szó, a moveo (mozogni) igéből származik. Ennek oka, hogy az emocionalitás alapvetően a védekezéshez és a mozgáshoz kapcsolható. Egyedi szinten a túlélést, a küzdést, vagy a menekülést teszi lehetővé. Faji szinten a szaporodást és az együttműködést. Az amigdala egyik sejtcsoportja felelős a félelem reakciójáért, a másik pedig annak elnyomásáért, hogy a félelem jelzések ne jussanak el az agy távolabbi részébe.
Kérdezem, ha a szülőktől kapja valaki a pofonokat, a megszégyenítéseket, a megfélemlítéseket, annak az agya hogyan tudna normálisan működni? Hogy lenne képes megkülönböztetni a valós információt (akár képi szinten) a hamistól? Egyféle módon (a kannabisz áldásos hatását leszámítva, de ennek használatát is blokkolja a társadalmi dogma, vagyis érdekes módon a gyógyszeripar óriásai, illetve a tekintélyelven nevelés, a diktatórikus hatalom): a figyelem újra tanulásával. A légzés tudatosításával, a koncentrált figyelem és a fogékony figyelem elsajátításával.
Maclean, Jacobs, Lutz kutatók írásai (de erről a régi korok tudósai is írtak csak nem mai nyelvezetben) – ők a kilencvenes években a mentális események tudatosítására, pl. gondolatok, érzelmek megfigyelésére tettek javaslatot. Felhívták a figyelmet a meditáció áldásos hatásaira is. (Mahayana buddhista hagyomány.)
Erre a tanulmányra hivatkozom, illetve a saját tapasztalataimra, mikor valakinek a legnagyobb vihar kellős közepén (meghalt balesetben a fia, válik, anyagi csőd, stb.) a lazulást, a meditációt, és a figyelem gyakorlatát tanítom.