Nézzétek el nekem, hogy nem a szokványos ünnepi szöveget írom, hanem inkább megköszönjem az éves munkát amit magatokba fektettetek. Én amikor segíteni akarok nektek sem a szokványos módon teszem.
Inkább azt az attitűdöt alkalmazom, amire építem aztán a technikám, hogy mint kezelő folyamatosan abban a vonatkozási keretben működöm, hogy a kliens (minden felnőtt ember, csak van aki hallani sem akar erről) önmaga teremti meg a saját gyötrelmeit. Nem a véletlen, nem a balsors, hibás gén, nem ezek miatt magányos, szegény, elszigetelődött, vagy krónikusan rossz alvó. Az a dolgom, hogy kikutassam az illető milyen szerepet játszik saját dilemmájában, és a megfelelő módon a tudomására is hozzam.
Amíg nem látjuk be, hogy mi vagyunk saját rossz közérzetünk okozói, nem is lehet motivációnk a változásra.
Ha továbbra is az a hit, hogy szenvedésünket egy másik személy , balszerencse vagy kellemetlen munkahely, vagyis rajtunk kívül álló okozza, miért fektetnénk energiát a személyes változásba? Ebben az esetben általános hozzáállás, hogy manipulálni, befolyásolni akarjuk a környezetünket. Elsődleges feladatom beazonosítani a felelősségelkerülés forrásait, és tudatni ezt a klienssel. Pl. a párom állandóan bosszant helyett: hagyom hogy bosszantson – megfogalmazás.
Nem könnyű a sémák mentén gondolkodó mechanikus működést megfigyelni magunkon. Karácsony lesz holnaptól, megfelelő terepmunka a családdal, szülőkkel való együttlétben. Aki egyedül lesz úgyszintén. Az érzelmek felfokozottan törnek rá az emberre ilyenkor. Aki megszokta parancsolni magának, hogy a sírás nem neki való, emlékezzen arra is, hogy ma már önmaga ura, a fejében lévő tiltás apjától-anyjától eredt már jó sok éve… tehát nem kell megfelelnie ennek. Merjetek érezni élni a legteljesebb módon.
Ahogy Sartre fogalmazott, életünk választásainkból épül fel, azok vagyunk amivé lenni akarunk. Ha valakit megrémít önmaga megteremtésének tudata, akkor az akarás elkerülésére törekedhet: pl. megfojtja a vágyait, lemond a választásról, vagy azokat más személyekre, intézményekre, külső eseményekre hárítja át.
Tudom, hogy a folyamatos tanulás, nyitottság, kaland az életben megélt boldogság forrása. Vagyis tanulságos, boldog napokat kívánok Nektek! (is)