Kinek nincs szüksége terápiára? Annak akinek ki van fejlődve a személyisége. Teste-lelke-szelleme egészséges. Azt ne kérje senki tőlem, hogy mutassak ilyen embert.
Hogy miért van szüksége az embernek arra a hitre, hogy valaki olyan segítse a fejlődésben aki felette áll az egésznek?! Nos ez egy másik poszt lesz.
Persze van aki teljesen egészségesnek gondolja azt az egyént, akinek amúgy a könyvelője és az ingatlanosa a megmondhatója mennyi a vagyona, de ő reggelente a tubus közepéből kinyomott fogkrém miatt ordít a gyerekeivel vagy a feleségével… Aztán szinte megkönnyebbül mikor valami hasonló súlyos vétséget követnek el a családtagjai, és belőle a feszültség ömölhet bátran kifele, hisz az „alattvalói” tűrik…
Vagy egy könnyelmű negyvenes „örök fiatal” nő, aki mindenen kacag, olyan részegre issza magát majd minden este, hogy elesve összetöri a térdét, és mikor az ápolók a barátnőjével együtt prédikálnak neki az ortopédián, ő csak legyint „lazán”…
Nos az élet tud olyat, hogy halálközeli élmény, ami képes észhez téríteni, mint pl. egy majd halállal végződő baleset, ami után megváltozik az egyén viselkedése önmagával és a környezetével szemben, az agressziója értelmet nyer, és mondhatni megvilágosodik, elkezd ezek után felelősségteljesebben élni.
De egy válás is hatásos lehet. Abban is képes a személyiség fejlődést produkálni. Hisz a szerződés megkötésekor nem az az ember vesz részt a történetben amelyik a felbontásakor…
Csakhogy olyan messzire nyúlnak a szálak, és valamiért a mátrix, a kapcsolati háló úgy fest ember és ember közt, hogy egymástól kell tanuljunk, kivetítve, eleinte még fájdalmasan szembesítve egymást a bennünk lévő sötétséggel… Ekkor a dolgok hogyanján csodálkozunk, aztán lassan, fokozatosan áttérünk egy magasabb létformába ahol a csoda a dolog maga.
Bőven érheti kritika a pszichiátriai ipart, ahol 5 perc diagnózis állítás után kézbe nyomnak 3 db kis kapszulát, megágyazva a tudomány olyan irányú fejlődésének, ami robottá aljasítja az emberi létezést. De ahogy a pszichológia tisztességes szakemberei már rájöttek, hogy a gyógyulás az emberek egymásra és önmagukra figyelésében van, napjainkban is vannak olyan segítők akik nem félnek szembenézni az ember mélységeiben lévő démonokkal, mert tudják hogy csak addig félelmetesek míg a fényre nem kerülnek.
Vagyis az emberi tudat fejlődése természetes folyamat.