Mikor valaki csalódottan távozik egy kezelésről, mert nem azt kapta, amire számított, én is érzem a szomorúságot. Ha visszajön, mert felismeri, hogy még arról is beszélgethetünk, mit várt volna tőlem, örömmel tölt el.
Az olyan felnőttek, akik nem tudnak maguk mögött nyugodt, érzelmileg stabil családi légkört, sokáig bolyonganak, azt sem tudva mit is keresnek. Nyilván van elképzelés mi fogja a boldogságot meghozni, és miután kiderül nem is hozza, nehéz hinni tovább már akármiben. De erre saját magának kell rádöbbennie minden valamit is keresőnek.
Ha csak vacillálok a telefonomat stirőlve, mert fel kéne hívnom azt a bizonyos valakit, és elmondani neki mit érzek, vagy semmi pénzem nincs, viszont dacból vagy büszkeségből nem keresek munkát, sokkal könnyebb úgy cselekedni, ha van az ember mögött egy bátorító közeg. Nem olyan, amelyik helyette telefonál, vagy pénzt ad, hanem amelyikből a cselekedethez erőt meríthetünk.
Igen, ez a halászni tanítani esete, nem a kifogom neked és odaadom.
A siker olyan éhség, amelyik csak a tudatossá válóban csillapszik. Ehhez a folyamathoz keresni szükséges olyan pótcsaládot, amelyik az igazi helyett szeret, figyel, támogat. Ez az új közeg (kolónia), ahol felépülhet az olyan személyiség, amelyik jobb és boldogabb életet hoz létre, mint amilyenek az alapokból kiindultak.
Ha jól vagyunk együtt, azt onnan tudjuk, hogy felismertük az öntudatlanságunkból származó hazugságokat, a sértődéseken átlátó sérthetetlenséget. A lélek sérülékeny, és ha a legintimebb kapcsolatban (ez a gyerek szüleihez fűződő viszonya) kell a legnagyobb csapásokat elviselnie, a személyisége hasonlóvá válik az olyan ruhához, amelyik annyira szoros, hogy fullaszt, nehéz, miközben fázik, didereg benne a lélek, sosem elégülhet ki, amire viszont hivatott. Ez a “ruha” egyre nyomasztóbb és viselhetetlenebb az idővel. Nem jó a közelében lenni, mert azoknak is felsérti a bőrét, akiknek amúgy eleinte még tetszett.
A sérült személyiség ott hangos, ahol csendben lenne jó lennie, és néma, ahol a szavak szólhatnának.
Ha felnőttként szerelmi csalódás, betegség, anyagi veszteség éri, a durcáskodásból kinőve, önmaga jobb verziója kelhet életre, a lelke felfrissül miután a rossz szokásaitól, gondolataitól megszabadul. Az őszinteséggel időt takarít meg, és a félelmeiről kiderül, hogy jórészt csak vakhit volt.