A kávézás öröme az állandósult énképről való lemondás élménye is lehet.

A kávézás öröme az állandósult énképről való lemondás élménye is lehet.

„Gyakran nyíló ajtó nem rozsdásodik.
Az áramló víz nem poshad meg.”

A felnőtt lét gyermeki nézőpontja az, amikor nem tudja felmérni valaki, mennyire reális az őt ért bármilyen kritika, nem elemzi külön a szituációt és a másik határait a konfliktushelyzetben, szimplán csak azt érzi, szidják, vagyis bántják, megsértődve támad vagy lefagy.

Életünk bármelyik pillanata, helyzete aktiválhatja bennünk a fejlődést. Eleinte a nagy krízisek dobnak rajtunk párat, később önmagunk szándéka, tudatos döntése által növekszünk. Ha nem így történik, vagyis ragaszkodunk a felelősség kihelyezéséhez, a „mások hibái az én szenvedésem oka” állásponthoz, megrekedés, hanyatlás következik.

Az ember összes részének – test, elme és szellem – van egy érdekes tulajdonsága: ha nem gyakorlatoztatják, megállnak a fejlődésben. És amint megállnak a fejlődésben, elkezdenek sorvadni. Ezért van az, hogy nem számít, mit értél el, nem számít, mennyi idős vagy, minden részedet gyakorlatoztatnod kell.

Csak akkor növünk, ha kihívásokkal szembesülünk. Az izmok nem fejlődnek ellenállás híján. A mentális képességeink nem javulnak, ha nem gondolkodunk kritikusan. A szellem nem szárnyal, ha nincs mi lelkesítse. Nagy erőfeszítésnek tűnhet, hogy állandóan új dolgokkal próbálkozzunk, de ha nem tesszük, akkor nagyon gyorsan lezuhanunk az elért magasságból. Az állandó fizikai gyakorlás, amit rendre újabb követ, valamint a mentális és spirituális kihívások elengedhetetlenek, ha el akarjuk kerülni az öregedés gyengeségeit.

Fiatalodni nem fogunk, de pozitív utazásként felfogva az idő múlását, szellemileg éretté válunk. Mindaddig amíg elevenek, életerősek vagyunk, jóval kevesebbet szenvedünk.

Olyan emberré válhatunk, aki mellett mások is szívesen fejlődnek.

Az élet öröm vagy örök harc?

Az élet öröm vagy örök harc?

A szülő-gyermek interakciók során alakul ki a gyermek világértelmezése. Annak eldöntése, hogy az élet öröm, szeretni való, vagy az ellenkezője, örök harc, viszály, feszültség, amelyben az ember egymás ellensége, ott dől el, gyermekkorban.

A jövőbeni kapcsolataink olyanok lesznek, amilyennek a legkorábbi gondozóinkkal való kapcsolatainkban létrejött tapasztalataink, szokásaink meghatározzák. Úgy és annyira fogjuk saját magunkat, egymást megérteni, ahogyan azt átéltük, hogy bennünket megértettek, úgy fogjuk szeretni magunkat és a másikat, ahogy bennünket szerettek, és annyi gondoskodással fogunk egymással törődni, amennyit érzékeltünk kisgyermekként.

Ha a szülők érzelmi stabilitása hiányzik, széttöredezetté válik a gyerekük „én”-tudata. Felnőtt korba érve nagy az esély rá, hogy a hiányzó belső stabilitás örök elégedetlenségre kárhoztatja. A gondolatai, érzései, viselkedései között nincs összhang. Tehetetlensége miatt szenved. Ez a káosz, amíg nem néz szembe a múltjával, szenvedésre ítéli és adja tovább a gyerekeinek, ha születnek.

Az önismeret életünk legkomolyabb kihívása, enélkül felelősséget sem tud vállalni valaki, és mindig másokra mutogat a sorsa alakulása miatt.

„A szerelem vakká tesz.”

„A szerelem vakká tesz.”

Az éretlen szerelem projekció révén erősen idealizál, és, ahogy mondják, „vakká tesz” a partner valódi tulajdonságai iránt. Nem a másik valódi egyénisége van szeretve, hanem a róla alkotott idea. És mitől kacifántos ez a feltétel nélküli szeretet?

A valódiságát senki sem ismeri, ismerheti, annyira a jóság illetve az arról alkotott hit a domináns, hiszen erre lettünk nevelve, hogy félve a hibázástól, a rossztól, marad a várakozás, a helyben totyorgás. Innen valami olyan erő kell, hogy kimozdítson, aminek lehetetlenség ellenállni. Persze az emberi elme gyárt hozzá ideológiát, magyarázatot utóbb, de ez a kezdők rutintalansága.

Amint megmutatkozhat a teljes személyiség derülhet az ki, mennyire tudunk képessé válni a szeretetre.
Itt van igazán próbára téve a fejlődés képessége, mert ki tudja magát, a másikat akkor is szeretni, ha kapzsi, önző, hiú, buta, öreg, csúnya, gyenge, szegény, stb… (Bár szerintem nincs kihagyva semmi, vagy mégis?)?!

Az önismeret legnagyobb akadálya

Az önismeret legnagyobb akadálya

Az önismeret legnagyobb akadálya annak tudása, amit önmagunkról hiszünk. Ha tagadjuk a szenvedés tényét, mert a külsőségek sokáig segítenek ebben, akkor megragadunk egy korai fázisban. Ha valaki fejlődni akar, legelőször elismeri a szenvedés tényét. Fölfogja, hogy a sors adott, determinált, hiszen az az előző életeinek következménye. Mit kezd vele, ehhez kell a saját önismerete.

Milyenek voltak hozzá a szülei, ennek függvényében fojtja el az ember önmagát. Mindenkinek vannak elfojtott tartalmai, ezt nem tudatosan tesszük, rákényszerülünk. Az önismeret a tudatosság szintjére emeli, megérti és meg is haladja, integrálja a korai elfojtásokat.

Hogy alakul ki a kényszer?

Legtipikusabb elfojtás, mikor a pici az egységélményből (anya-csecsemő) pár hónaposan, egy-két évesen megkezdi az én-tudata kialakítását, kezdi fölfedezni a külső világot és visszamenve a szimbiózisba milyen hatások érik, mi lesz az élménye. Ha az anya zavarodott, fáradt, nem fogadja melegséggel, kialakul a depresszív pozíció, a nem vagyok szerethető, nem vagyok elfogadva tudata.

Ha fogadja az anya, de nem engedi vissza könnyeden, fojtogatja a szorongásaival, kialakul a súlyos neurózis, a sose lesz önálló alkatú személyiség képe. Ezt hívják hasításnak. Az apaság mivel nem számított értéknek a múltban, nem volt komolyan véve, ez is romboló hatással bír a személyiség alakulására. A leválást, az ismerkedést a jó szülő erősíti, nem kritizálja. A simogatás, a mosoly, a gyengédség fontos kritérium. Ha ez nincs, fel tud nőni valaki olyan tudattal, hogy neki ezekre nincs is szüksége. Nem tanulja meg kifejezni az érzelmeit, csak jónak vagy rossznak tud megélni valamit, képtelen olyannak látni amilyen, aztán kivetíti a világra, a párkapcsolataira.

A szerelem azt jelenti, hogy rávetül a másikra annak vágya, amit szeretnénk megkapni általa. Ha ezek nagyrészt hiányosságokból állnak és tudattalan területen, természetes, hogy terhelt lesz a kapcsolat, intimitás kerülés, fájdalom, aztán válás a vége.

A gyermekkort örömben kellene élni (nem teljesítménykényszer alatt) ahhoz, hogy minőségi, tudatos párkapcsolataink lehessenek.
A nyitottságot újra kell tanulni, hogy befogadóképessé váljunk a másikra.

Az egyensúlyt megtalálni ebben a világban az önismeret lényege

Az egyensúlyt megtalálni ebben a világban az önismeret lényege

A nárcisztikus személyiségvonás pl. a nagyzolás, fantáziálás sikerről, szerelemről, hatalomról, különleges teremtménynek képzeli magát az illető, őt csak egy hozzá hasonló a társadalmi ranglétra legmagasabb fokán álló ember érthet meg. Túlzó mértékű figyelmet, csodálatot vár el, önző, sokszor irigy, hiányzik belőle az empátia.

A borderline személyiségvonás elsősorban az instabilitás a hangulatban, az impulzivitáskontrollban, kétségbe esetten igyekvés akár valós vagy képzelt elhagyatástól. Önveszélyeztetés, állandó belső üresség érzet van jelen, intenzív harag, illetve az azt kezelni nem tudás.

A szkizoid vonás leginkább a gátlás. Az érzelmeit tartja kordában öntudatlanul. Ez távolságtartóvá, elszigeteltté teszi másoktól. Hall valami olyat, ami másokat felháborít, éreznek általa valamit, de ő nem érez semmit.

Ezek orvosi eseteknek vannak diagnosztizálva.

Létezik több megnevezés, de minél több, annál inkább tartozik bele az egész emberiség. Közös élményünk generációk óta (sokadik íziglen) az elhanyagolás, vagy a fegyelmezés, a gyermeki lét nem ismerete, illetve hosszú távú következményeinek hatásfoka.

Ezért gondolkodom én úgy (ami leegyszerűsíti a bántalmazás felfogásával kapcsolatos nézőpontot), hogy kétféle típus van: az egyik tudomást vesz arról, hogy fejlődnie szükséges, a másik nem.

Nincs baj az utóbbival, érthető okai vannak. Ellenséget sem kell látnia bennük az ébredezőknek, hiszen nem azok. A világunk az ellentétekre épült: férfi-nő, hideg-meleg, sötét-világos, magas-mély, jin-yang, stb. Az egyensúlyt megtalálni ebben a világban az önismeret, az éberség lényege.

Jó munkát nekünk!

Az oldalon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás