És még mindig az érzelmi intelligencia fontosságáról, annak hiányáról, hatásairól egész életünkben és tovább…

Az érzelmi feldolgozás során a legfontosabb, hogy a bántalmazóval szembeni dühöt megélhesse a gyerek, ne kelljen ezt mélyen elfojtania.

Ha nem fejezhető ki a számukra feldolgozhatatlan nehézség, emlék, élmény, nem mondható ki nyíltan biztonsággal akkor a fizikai tünetek testi jelzések lesznek.
Ha egy gyermek bántalmazó közegben nevelkedik, akár őt éri a sérelem, akár kénytelen a szemtanújává válni például az édesanyját érő bántalmazásnak, megkezdődik egy szomatizációs folyamat ami az ő lelki egészségének a megőrzéséhez próbál hozzájárulni.

A fájdalmas érzéseket, emlékeket nem lehet teljes mértékben eltüntetni, így a rendszeres bántalmazást elszenvedő, és azt magukból más módon biztonságosan kiadni nem képes gyerekek a saját pszichéjüket is védeni próbálják azzal, ha a lelki sérüléseiket akaratlanul is testi tünetekkel fedik el.
„Hülye vagy!” – a feszültségünket ne a gyerekünkön töltsük ki.
Ha megtudjuk, hogy a környezetünkben gyermekbántalmazás folyik, fontos, hogy értesítsük a gyermek nem bántalmazó családtagjait, akik segítenek az érzések feldolgozásában, megvédik a gyermeket.

Milyen életre szóló sebet ejt a gyerekben, ha a szülő állandóan kiabál vele, lehülyézi, fenyegeti őt?
Miért nem szabad folyton leszólni vagy hangosan kiabálni gyerekünkkel? Miért ne rajtuk vezessük le a napközben felgyülemlett feszültséget? Milyen felnőtt lesz az a gyerek, aki gyermekkorban állandó szorongást, agressziót, bántást, érzelmi fenyegetés élt át?

A bántalmazott gyerekek rendszerint magukat okolják.
Ennek oka, hogy a gyermekek képesek a családon belüli erőszakot saját rosszaságuknak tulajdonítani (viselkedésükkel magyarázni, bűntudatot érezni miatta), másrészt joggal tartanak az “agresszor” bosszújától is. Az áldozat tehát legtöbbször egyszerűen letagadja a bántalmazást – vagy azért, mert lelkileg, anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van, vagy hogy megőrizze a család egységét.

Érzelmi erőszak – leszólás, fenyegetés, kiabálás

Fontos tudni, hogy a fizikai és szexuális erőszakon túl érzelmi erőszakról is beszélhetünk. Ez nem más, mint a gyermek egészséges lelki fejlődésének akadályozása leszólás, fenyegetés vagy kiabálás által.

Bármilyen szülői viselkedés számíthat tehát bántalmazásnak, ami a gyermekben tehetetlenséget, zavarodottságot, bűntudatot vagy félelmet vált ki, gátolja annak személyiségfejlődését.
A tudatos jelenlét a szülő saját, és gyermeke testi-lelki egyensúlyát teremti meg.

  • Meditáljunk rendszeresen,
  • őrizzük meg a nyugalmunkat kritikus helyzetekben,
  • alakítsunk ki őszinte szorosabb kapcsolatot a gyerekeinkkel,
  • kezeljük a mindennapos stresszt és a konfliktushelyzeteket,
  • javítsunk a családunkkal való kommunikáción.

Az oldalon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Neked. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás